„És itt érkezünk el a következő népmesei fordulathoz, amely nem más, mint a táltossá lett paripa találkozása a legkisebb királyfival. Az MRP zenéje ugyanis eddig javarészt instrumentális volt, melynek során a hangszerkavalkád zengését olykor dúdolás, kurjantás, torokhang kísérte, de nem szöveges ének – eltekintve a vendégénekesektől, valamint az olyan kivételektől, mint a Levédia albumon Hidász Tamás énekével megszólaló De szeretnék az égen csillag lenni című dal, amely korábbi koncertbeszámolónk szerint – talán éppen ezért – az album egyik leginkább sikervárományos szerzeménye.
Bársony Bálint és Elek Norbert azonban elárulták, már egy ideje kacérkodnak a gondolattal, hogy egy énekessel egészítsék ki a csapatot, viszont sokáig nem találtak olyat, aki hang és identitástudat tekintetében is az általuk képviselt minőséget hozta volna.
Gondolkodtunk népdal- vagy esetleg popénekesben, de hogy egy operaénekes, ráadásul egy ősmagyar székely lesz az emberünk, arra nem számítottunk
– idézi fel Bársony Bálint.
Történetünkbe tehát ezen a ponton lép be az újabb – a meséinkben szegénylegényként, legkisebb királyfiként vagy éppen táltosfiúként megjelenő – szereplő, aki világgá megy, hogy hazataláljon. Molnár Levente a székelyföldi faluból, Gyergyóremetéről indult útnak, hogy világhírű operaénekes váljon belőle; énekelt a londoni Covent Garden és a New York-i Metropolitan közönsége előtt, fellépett Berlinben, Bécsben, Bordeaux-ban, Münchenben, Tokióban és Madridban. Saját bevallása szerint azonban a világ számos pontján elért operai sikereihez nem mérhető az a katarzis, amelyet akkor élt meg, amikor az MRP-vel közösen lépett színpadra.
Ahogy Molnár Levente fogalmaz:
Nem is én irányítottam a szavaimat, behunytam a szemem, és megtörtént a csoda.
Forrás: Magyar Nemzet
A teljes cikk itt olvasható.
Főtámogató: Szerencsejáték Zrt.
www.szerencsejatek.hu
#szerencsejatek
